Manapság mindenütt azt halljuk, vagy hashtagek formájában látjuk, hogy az egyik legfontosabb dolog, amire szükségünk lehet, az az ‘énidő’. Természetesen ilyenkor joggal merül fel a kérdés, hogy ez valóban egy olyan dolog, ami nélkül nem nagyon lenne szabad léteznünk, vagy egy újabb divatos hóbortról van szó? Nos, az az igazság, hogy nagyon is szükségünk van arra, hogy időnként csak saját magunkra szenteljünk egy kis időt, amiért a testünk és a lelkünk egyaránt hálás lesz.
Ha odafigyelünk magunkra, akkor tökéletesen körvonalazódni fog, hogy mi az, ami igazán fontos számunkra az életben.
Kik azok az emberek, akikre valóban szükségünk van, és akikért mi magunk is képesek vagyunk bármit megtenni. Minden másnak pedig megtanulhatunk nemet mondani. Megtanulhatjuk kizárni azt, ami rombol minket, ami árt nekünk és fájdalmat okoz. Megtanulhatunk nemet mondani azoknak, akik csak kihasználnak minket.
Az egyedüllét nem jelent egyet a magánnyal, az énidő nem arról szó, hogy megvonjuk magunktól mások társaságát. Sőt, sokkal inkább azt jelenti, hogy mi magunk leszünk a saját társaságunk.
Megtanulunk figyelni és hallgatni a belső hangunkra, ami az életünk minden szakaszában meg fogja mutatni a helyes irányt.
Amint megismerjük saját magunkat, az igényeinket, vágyainkat, gyengeségeinket és erősségeinket, felvértezzük magunkat a világból érkező támadásokkal szemben. Képesek leszünk vállalni az igaz valónkat, képesek leszünk bátran megmutatni, hogy kik is vagyunk valójában. Innentől kezdve már egy pillanatig sem fog bántani vagy egyáltalán érdekelni mások véleménye, hiszen tökéletesen tisztában leszünk azzal, mi is az, ami igazán jó nekünk.
A rendszeres énidővel saját rituálékat alakíthatunk ki, amelyek segíthetne átvészelni a nehezebb, fárasztóbb napokat is, és időt ad arra, hogy feltöltődjünk, inspirálódjunk, kiegyensúlyozottabb, boldogabb és elégedettebb emberekké váljunk.