Nem tudás, tudás

A nem tudás tudása, az egyik legfontosabb tudás.

Volt idő, amikor roppant magabiztos voltam. Olyan 22 év körüli lehettem, de abban a korban ez a normális. Ott éljük meg az önkifejezés, önmegvalósítás időszakát. Akkoriban mugli voltam. Nem érdekel különösebben más, mint hogy elmenjek dolgozni, rendbe tegyem a lakást. Roppant fontos volt, hogy hétvégén menjünk táncolni és főleg az, hogy oda mit fogok felvenni.

Fiatalon területi képviselő voltam és egy nagy ,sárga, tevés dzsippel jártam. Állati menőnek éreztem magam. És cigarettát árultam, ami mai fejemmel érthetetlen… Tudtam, hogy ártalmas? Így is gondoltam? Persze. Dohányoztam? Soha. De ettől függetlenül hiába utasítottam el én magam, mégsem volt gond, hogy ebből élek meg. Ma senkinek nem vagyok hajlandó még megvenni sem egy doboz cigarettát. Értem és tudom, hogy rossz és már nem segítek hozzá senkit, hogy prána, azaz életenergia helyett mérget lélegezzen be.

Arról már többször írtam, hogy erős véleményt alkottam már gyerekként. Hittem, tudtam, hogy igazam van. Ma már úgy tartom, hogy inkább nézőpontok vannak, és mindig valahol a két ember közt van az igazság.

A főiskolán sokan előttem akartak bemenni vizsgázni, mert azt mondták, hogy én mindent tudok és utánam nem jó menni. Mindent tudtam? Dehogy! Csak amit tudtam, azt határozottan adtam elő. Ez ma is így van. Vajon mindent tudok a szakterületemen? Dehogy! Viszont csak arról vagyok hajlandó beszélni, tanítani, amiben biztos vagyok. Nincs mellébeszélés, nincs okoskodás, tippelgetés. Van, hogy olyan kérdést kapok, amiben nem vagyok biztos, vagy egyáltalán nem tudom. Ilyenkor azt mondom, hogy nem tudom és utánanézek. Jó érzés nem tudni valamire a választ. Onnan látom, hogy merre kell még fejlődnöm. Imádok tanulni. Imádok új ismereteket szerezni. Az életem egy life long learning, élethosszig tartó tanulás. Lenyűgöz a tudása azoknak, akik kiemelkedőek a szakterületükön. Amikor jó helyen vagyok és azt tanulom, ami érdekel, mindig szembesülök azzal, amik a hiányosságaim. Ez előfordul, hogy elsőre letaglóz, hogy még ezt sem tudom. Pér éve egy terápiás jóga képzésen eleinte kiborultam, amikor rám szakadt az anatómia és szembesültem vele, hogy jóformán semmit sem tudok. Bár ilyen mélységig nyilván nem is szükséges tudnom, mert ami a sérülésmentes jóga tanításához kell, az megvan. De ami elsőre egy katyvasz, az ki tud világosodni, ha van elég türelmem hozzá. Mert idő kell, hogy meglássam az összefüggéseket és összeérjen a meglévő és az új tudás.

Én jónak tartom a nem tudást. Szerencsére olyan már nincs, hogy azt sem értem, hogy mit nem értek. Nagyon szeretek tudni. Mert jó, amikor összeáll a puzzle és egyre szélesebb körben tudok magamon és másoknak is segíteni. A kínai gyógyászoknak az a szabályuk, hogy légy kiemelkedő abban, amit csinálsz! Érts még 2 hozzá kapcsolódó dologhoz nagyon jól! Más dolgokhoz pedig elég a segédminiszteri fogalom.Nekem is valami ilyesmi az irányom.